Községi és Iskolai Könyvtár

Gárdonyi Géza kisregénye, A lámpás 1894-ben jelent meg elõször. Személyes vallomás ez a könyv önnön pedagógiai és emberi küzdelmeirõl, a korabeli hatalmakkal és hatalmasságokkal vívott harcáról. Arról a harcról, melyet azért vívott, hogy az egyszerû nép számára fényt sugározhasson, hogy lámpás lehessen.
„Kovács Ágoston néptanító ötven esztendeig tartó szolgálatának ideje alatt minden erejével harcol az ismételten rákényszerített ‚véka alá tett gyertya’ szerep ellen, s megpróbálja legalább a gondjaira bízott maroknyi ember, tanítványok és szülõk életét a maga szerény fénykörébe vonni”– írja elõszavában Petrõczi Éva, majd így folytatja: „Számomra ez a könyv nem elsõsorban a templom és az iskola minden esélyegyenlõség nélküli küzdelmének regénye. Sokkal inkább kemény hangú vallomás arról, hogy mifelénk a világítás veszedelmes mesterség volt minden idõben. … Egy bizonyos: ha rajtam múlna, minden oktatásügyi vezetõt A lámpás egy példányával fölszerelve engednék csak hivatalba lépni, hogy látva lássa, hány lelket károsít meg, ha a magukat világításra szánók egyre gyérülõ, egyre inkább a megbecsülés szélére szoruló táborától megvonja a világítás elemi jogát.”